A dualizmus fellendülése a leglátványosabb eredményeket Budapesten érte el. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével jött létre a főváros.
Lakosainak száma hatalmas mértékben növekedett. A XX.század elejére megközelítette az egymillió főt.
A magyar kormányok Bécs utolérése érdekében az ország erőforrásainak jelentős részét koncentrálták Budapestre például adókedvezmények és középítkezések formájában. Többek közt ekkor épült a budai Várpalota és a Parlament.
Budai Vár
Parlament
A milleniumra, a honfoglalás 1000. évfordulójára készült, Steindl Imre tervei alapján. Az Országház eklektikus, azaz különböző stílusokat ötvöz (kupola - neoreneszánsz, huszártornyok - gótikus). Az első országgyűléskor csak a külsejét fejezték be az épületnek, a belsejében még javában munkák folytak. Így mondhatjuk, hogy talicskát tologtó munkások közt zajlott az első országgyűlésünk. Az építkezés során csak hazai építőanyagokat használtak fel.
A központi támogatás mellett Budapesten kínálkoztak a legkedvezőbb befektetési lehetőségek.
Emellett a Budapest központú vasúthálózat kedvező közlekedési-földrajzi helyzetet adott.
A város fejlesztése érdekében létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Így a város arányosan és gyorsan tudott fejlődni. Budapest belső övezete egységes eklektikus stílusban épült.
Eklektika
Görög eredetű szó jelentése: válogatás. A XIX.század második felére jellemző. A művészek szabadon válogattak a különböző korok stílusainak formakészletéből. Tehát valójában nem nem egy külön stílus.
Budapest városszerkezete:
Elkülönültek a különböző funkciójú városrészek: üzleti és igazgatási negyed, lakónegyedek, ipari körzetek, kertvárosok. Modern nagyvárossá vált a középületek, pályaudvarok, bérpaloták és a Duna hídjai révén.
A Nyugati pályaudvart a méltán híres Eiffel iroda tervezte.
Hídak:
Lánchíd - 1849
Margit híd - 1876
Ferenc József (ma Szabadság-híd) - 1896
Erzsébet híd - 1903
Lánchíd:
Margit híd:
Ferenc József híd (Szabadság-híd):
Erzsébet híd:
Budapest elszakadt a többi, lassabban fejlődő országrészektől. Mivel az erőforrásokat Budapestre koncentrálták az államnak már nem maradt ereje más régiók hasonló ütemű fejlesztésére. Azonban a vidéki nagyvárosokat is érintette a dualizmus. Virágzásnak indult többek közt Pozsony, Kassa, Temesvár, Szeged és Nagyvárad.
