Podmaniczky Frigyes báró (1824 - 1907)

Élete:

Apja báró Podmaniczky Károly, anyja jäkensdorfi Kostitz Erzsébet. Iskoláit Pesten és Késmárkon végezte. 1843-tól tevékenyen részt vett a politikai életben. Ráday Gedeon megyei követ mellett irnok. 1847-ig Pest vármegyei aljegyző, 1847-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. 1848-ban a pesti országgyűlés felsőházának tagja és jegyzője. A szabadságharcban huszárkapitány és osztályparancsnok. Világos után büntetésből közlegényként katonáskodott 1850-ig. Ekkor visszavonult a közéleti szerepléstől, és szépirodalommal valamint evangélikus egyházának ügyeivel foglalkozott. 1867 és 1873 között a bányai evangélikus egyházkerület felügyelője volt. 1868 -1869-ben a Hazánk című folyóirat szerkesztője. 1873-tól 1905-ig a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnökeként sokat tett Budapest fejlesztéséért. Ekkor készült el a főváros általános rendezési terve, ekkor épültek ki a körutak és a sugárutak, a dunai rakpartok kiépítése, három Duna-híd stb. 1875-85 között a Nemzeti Színház intendánsa. Tízéves működése alatt a színház egyik fénykorát élte.Első lépésként a műfajokat választotta szét. A népszínműveket és operetteket átadta a Népszínháznak. A szerveződő operaház – amelynek létrehozásában a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnökeként is jelentős szerepe volt – majdani együttesének kialakítását is megkezdte. Rendkívül sokat tett mind a Nemzeti Színház, mind az épülő operaház biztonságos működéséért, a korszerű technika megvalósításáért. A különváló színházak között átgondolt rendszer alapján osztotta el a jelmezeket és a díszleteket. Gondossága, minden részletre kiterjedő figyelme hosszú időre biztosította e két intézmény kiegyensúlyozott ügykezelésének kereteit. Budapest kulturális életének fejlesztésében játszott szerepe miatt köztiszteletben álló személy volt. 1861-1906 között országgyűlési képviselő. 1861-ben az országgyűlés alelnöke. 1889-től megszűnéséig a Szabadelvű Párt elnöke. Szépirodalmi művei, melyeket korában szívesen olvastak, nem maradandó irodalmi értékek. Naplója és útleírásai sok adatot tartalmaznak. Végső nyughelye az aszódi evangélikus templom.

Személyét, különösen pályája vége felé, legendák övezték. A várost a legenda szerint szinte sose hagyta el, mert azt hirdette, hogy nyaralni is itt lehet a legjobban. Kezdték „kockás bárónak”, „pepita bárónak” nevezni, sőt, bennfentes szeretettel „Fridmaniczky Poci”-nak. Emléke halála után sem halványult el. 1983-ban teret neveztek el róla, emlékének ápolása egyfajta erjesztője volt a városvédő fordulatnak. A Budapesti Városvédő Egyesület minden év június 20-án hagyományosan megkoszorúzza a szülőházán található emléktáblát, a belvárosi Ferenczy István utca 12. alatt. 1991 óta Kő Pál szobra is emléket állít Podmaniczky Frigyesnek, a róla elnevezett téren.

Főbb munkái:

Úti naplómból (útleírás, Pest, 1853)

Az alföldi vadászok tanyája

Álom és valóság

Régen történt mindez

Naplótöredékek 1824 – 1887